230 vagy 400 V? Kültéri fűtőszőnyeg feszültség szerint

A két kivitel egymás mellett

A termékadatlapok szerint. A 20 m-es, 400 V-os kivitel adatlapján a vastagság nem szerepel.

Azonos hossznál a két kivitel teljesítménye megegyezik: 9 m-en mindkettő 1 620 W, 16 m-en mindkettő 2 880 W. Ezért a fűtött felület és a kWh-ban mért fogyasztás nem a feszültségtől függ, hanem a hossztól. Egy bekapcsolt óra fogyasztása ugyanúgy a névleges teljesítmény ezredrésze. A két változat között tehát nem hatásfok, hanem villamos szempont dönt.

Mikor melyik?

A 230 V-os változat a kézenfekvő, ha:

• rövid vagy közepes hosszúságú nyomvonalat fűt, például járdát vagy kisebb kocsibeállót;
• az épületben nincs háromfázisú csatlakozás, vagy azt nem szeretné erre használni;
• a nyomvonal a 230 V-os kínálat 21 méteres felső határán belül marad.

A 400 V-os változatot akkor érdemes megnézni, ha:

• a terület nagy kiterjedésű, vagy a nyomvonal 21 méternél hosszabb, és egyetlen darabban szeretné lefedni;
• háromfázisú betáplálás rendelkezésre áll, jellemzően telephelyen;
• a villanyszerelő a kör terhelését így tudja jobban elosztani.

A telepítési útmutató szerint nagy kiterjedésű területek hó- és fagymentesítésére megoldást jelenthet a 400 V feszültségen üzemelő szőnyeg, amely egyenletes elektromos terhelést biztosít, és így kevesebb szőnyeg lefektetésére van szükség, ami leegyszerűsíti a telepítést. A hosszabb szőnyeg egyben azt is jelenti, hogy kevesebb hidegvezetéket kell a kapcsolótábláig elvezetni.

A 400 V-os bekötés: mi a villanyszerelő dolga?

A telepítési útmutató háromfázisú hálózatra is közöl elvi bekötési rajzot, a termosztáttal és a hőmérséklet- és nedvességérzékelővel együtt, de méretezési adatot nem tartalmaz. A szőnyeget kizárólag villanyszerelő szakember kötheti a hálózatra, legfeljebb 30 mA megszólalási érzékenységű áram-védőkapcsolón keresztül. A termosztát útmutatójában található kapcsolási rajz is az ő munkájának alapja. A termékadatlapokon szereplő áramfelvétel tájékoztató adat, a kör méretezését nem helyettesíti.

Az egyeztetéshez ezeket vigye magával, illetve kérdezze meg a szakembertől:

1. Van-e háromfázisú csatlakozás, és mekkora a szabad teljesítmény?
2. Milyen hosszú lesz a sáv, és hány darab?
3. Hogyan osztja el a szőnyegeket a fázisok között?
4. Milyen vezérlő kapcsolja a kört, és kell-e kontaktor?
5. Mennyi a kapcsolótábla és a nyomvonal távolsága, mert a hidegvezeték 10 m?

Példa: 25 méteres nyomvonal

Tegyük fel, hogy egy gyalogos útvonal 25 m hosszú, tehát egyetlen sáv elegendő. A 230 V-os kínálat legfeljebb 21 m hosszú, ezért a nyomvonal két szőnyegből áll össze, például egy 21 m-es és egy 4 m-es darabból, amelyek együtt 3 780 W és 720 W, összesen 4 500 W. A 400 V-os kínálatban egyetlen 25 m-es szőnyeg is van, szintén 4 500 W-tal.

A fűtött felület és a teljesítmény tehát azonos, a különbség a kivitelezésben van. Két szőnyegnél két hidegvezetéket kell a kapcsolótáblához vezetni, és a kör kialakításánál mindkettővel számolni kell. Egy szőnyegnél egy hidegvezeték van, ehhez viszont háromfázisú betáplálás kell. Ha az épületben nincs ilyen, a 400 V-os út kiesik. A két megoldást ugyanarra a nyomvonalra érdemes a villanyszerelővel összevetni, és a döntést az épület csatlakozásához igazítani.

Mit számol és mit nem számol a kalkulátor?

A sáv-választó a rendelhető hosszt, a darabszámot, a névleges teljesítményt és a teljes terheléshez tartozó kWh-t mutatja, mindkét feszültség kínálatából. Áramfelvételt, vezetéket és védelmet nem számol. Az ellenállást és az áramfelvételt számoló kalkulátorok csak 230 V-ra számolnak, a 400 V-os szőnyegre nem használhatók. A 230 V-os kör számolása itt található: áramfelvétel és vezeték-keresztmetszet.

Vezérlés, burkolat, mérés: ami mindkettőnél ugyanaz

• Vezérlés. Mindkét kivitelnél hőmérséklet- és nedvességérzékelős vezérlést ír le az útmutató: kültéri termosztát és jégérzékelő.
• Rétegrend. A szőnyeg a burkolat rétegrendjébe kerül, utólag nem építhető be: rétegrend térkő és aszfalt alatt.
• Hossz. A szőnyeg nem vágható, és a hossza nem változtatható. A sávok számát a kocsibeállóról szóló cikk részletezi.
• Mérés. A fűtőkábel ellenállása a megadott névértéktől legfeljebb +5% és −10% között térhet el, a szigetelés ellenállása 1000 V névleges feszültségű műszerrel mérve nem lehet kisebb 50 MΩ-nál, és a mérést a burkolat elkészülte után meg kell ismételni. A jó értéket a címkéről vegye, ne számolja a 230 V-os képlettel.

Ha nincs háromfázisú betáplálás, és a nyomvonal nem haladja meg a 21 métert, a 230 V-os szőnyeg az egyszerűbb út. Ha egyik sem egyértelmű, a villanyszerelő az épület csatlakozása alapján tudja megmondani, melyik a jobb megoldás.